A Megalodon hosszát 15-20 méteresre becsülik a szakértők, testsúlya elérte az 50 tonnát, legnagyobb foglelete 17 centiméteres. Az óriásragadozó mintegy 16 millió évvel ezelőtt jelent meg, fosszíliáit megtalálták Európában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában is. A legtöbb lelet a középső miocén (15,9-11,6 millió évvel ezelőtt) időszakától a pliocén (5,3-2,6 millió évvel ezelőtt) koráig terjedő periódusból származik. Előkerültek azonban a pleisztocén (2,6 millió-10 ezer évvel ezelőtt) időszakából származó megkövesedett maradványok is - olvasható a BBC hírei között.
A feltételezések szerint a tengeri emlősök rendszeresen szerepeltek a gigantikus ragadozó "étlapján", s noha erre nincs bizonyíték, áldozatai között lehettek a sziláscetek (Mysticeti) is, amelyek maradványait gyakorta fedezik fel a Megalodon fosszíliái mellett.
Az apró állatokkal táplálkozó sziláscetek közé tartoznak a ma élő legnagyobb állatok, a kék bálnák (Balaenoptera musculus) is, amelyek akár 30 méteres testhosszt is elérhetnek.
"Azt szerettük volna kideríteni, hogy mikor halt ki a Megalodon, és hogy eltűnése miként hatott a bálnák evolúciójára" - foglalta össze a kutatás céljait Catalina Pimiento, a Floridai Természettudományi Múzeum paleontológusa. Ennek érdekében az amerikai őslénytankutató és svájci kollégája, Christopher Clements, a Zürichi Egyetem tudósa a Megalodon 42 legfiatalabb ismert fosszíliáját vizsgálta.
A tudósok egy új statisztikai számítási módszer, az optimális lineáris becslési algoritmust alkalmazva értékelték az egyes fosszíliák kora közötti időintervallumot, s ennek alapján állapították meg a faj kihalásának valószínű időpontját. Eszerint a Megalodon 2,6 millió éve tűnt el, mindazonáltal rejtély marad, hogy mi okozhatta e gigantikus cápák pusztulását.